Ötödik nap, 2019.V.24., péntek

Pénteken elmentünk a bábszínházba. Nagyon jól telt, a színdarab címe: Volt egyszer egy. Bábszínház után elmentünk a Kultúrpalotába.

Megtudtuk, hogy az épületet 1911-1913 között építették szecessziós stílusban. Az eleinte kétemeletesnek szánt épületet, három emeletesre bővítettek ki, dr.Bernády György folyamatos tárgyalásával az építészekkel. A hangversenyterem a legnagyobb a termek közt. Még azt is megtudtuk, hogy a Kultúrpalotának két hangversenyterme van, az egyik az első emeleten van az a nagyterem. A másik a második emeleten található, az a kisterem.

 

A Tükörterem a Kultúrpalota gyöngye. A nevét a rövidebb végeiben található hatalmas hármas tagolású velencei tükrökről kapta. A tükrök fölött festmények láthatóak, melyek a székely nép életét, szokásait elevenítik meg. A tükröket széles dekoratív keretekbe fogták. Viszont igazán híressé a 12 üvegfestmény tette. A főhomlokzat közepén, a négy zárterkély ívesen domborodó ablakaiban egy-egy magyar népballada jellegzetes mozzanatai elevenednek meg.

Megtekintettük a Bernády emlékszobát, ahol meghatóttan álltunk Dr. Bernády György íroasztala, és személyes holmijai előtt. A Szecessziós kiállítást is meglátogattuk, ahol korabeli ruhákat, régi képeket láthattunk városunkról, meg híres történelmi személyiségek, mint II. Rákoczi Ferencz, és Bethlen Gábor arcképeit is. A Modern Román Művészeti Galériában megnéztük Nicolae Tonitza képeit, pl.: A mágnás lánya, Kislány zöld ruhában, Az erdész fia, A pamfletíró múzsája, Három testvér ( a festő gyermekei ), majd a kialakított játszóházban játszodtunk is.

 

Útközben Marosvásárhely régi épületeit is megtekintettük, mint a Köpeczi-Teleki házat, amely a város legrégebbi fennmaradt lakóháza, a Lábas-házat, amelyet a tanító nénink Dudutz sarokként emlegetett, az Apollo-palotát, ahol régen bálokat is tartottak, és amelyet Teleki Sámuel építtetett, és a Toldalagi-palotát, ami városunk első főúri palotája volt.

Így zárult utolsó napunk az Iskola másképp programban. Izgalmas, kalandos, szórakoztató, de ugyanakkor nagyon tanulságos is volt.

László Zselyke

 

                                                                                               IV. osztály