Krosno várost hosszú időn keresztül kis Krakkónak is nevezték. Egykor várfalakkal, bástyákkal körülvett királyi város volt. A XVII. század derekáig a város a posztó, a gabona és a borkereskedelem központja volt. A magyar, főleg a tokaji borokat itt raktározták. Ez az időszak volt a város virágkora.

 

A második világháborús pusztulásból megújhodott Krosno ma az üvegéről ismeretes. Az üveg városának is nevezik. Ez volt a témája a lengyelországi találkozás negyedik napjának is: a híres krosnoi üveg.

Az üveggyártás nemcsak a városra jellemző, hanem a település környékére is. Ennek következtében a napot a rymanovi Sabina üveggyár meglátogatásával kezdtük. A gyár 1996-tól üzemel és a világ minden tájára készítenek rendelésre díszeket, lámpákat, vázákat, kegytárgyakat, üvegfigurákat, kitüntetéseket, trófeákat.

A gyár meglátogatása során bemutatták nekünk az üvegkészítés fortélyait és lehetőség adódott kipróbálni az üveg formálását, fúvását.

Rymanovi gyárlátogatás után visszatértünk Krosnoba, ahol a helyi üvegcentrumot látogattuk meg. Egyedi darabok gyártásának lehettünk a tanúi. Sokunkban megfogalmazódott, hogy az üvegkészítés is egy művészet.

Nem kis ügyesség szükséges egy kis üvegdísztárgy elkészítéséhez. Az üvegcentrum meglátogatását egy rövid film megtekintésével zártuk, amely az üveggyártás történetét mutatta be.