A Marosvásárhelyi Református Kollégium egy lelkes, érdeklődő csoportja november 2-án kerekedett fel és indult az erdélyi reformáció nyomában. Ez az egyháztörténeti és szellemtörténeti utazás több napon át tartott.

Az első nap Torda-Kolozsvár-Nagyenyed volt az útirányunk. Tordán meglátogattuk azt a templomot, ahol 1568-ban Európában először mondták ki a világon a vallásszabadságot.

Ezt a neves eseményt megörökítette Körösfői Kriesch Aladár, akinek festményét nyilván meg is tekintettük a városi múzeumban.

Tordán az ótordai egyházközség és a fenséges gótikus templom történetét a helyi lelkipásztor ismertette.

A kincses városban első utunk a Farkas utcai templomhoz vezetett. A templomot Mátyás király rendeletére építették. Ez után meglátogattuk a kolozsvári Református Kollégiumot, melyet ugyanakkor alapítottak mint a marosvásárhelyi scholat, 1557-ben. Meglátogattuk a Protestáns Teológiai Intézetet, mely 1895-ben költözött át Nagyenyedről. Ez az erdélyi magyar protestáns (református, evangélikus, unitárius) felekezetű lelkészképzés egyetlen intézménye. A díszteremben két neves protestáns fejedelem néz velünk szemben a festményekről: Bocskai István és Bethlen Gábor. Az utóbbi fejedelem mellszobrát megtekintettük a Kétágú templom udvarán. A fejedelem egyik kezében a könyv (Biblia), másik kezében a kard, hittel küzdött az igazságért. Elsétáltunk Kolozsvár két híres szülőttének, Bocskai István és Hunyadi Mátyás szülőházához. Az utóbbi szobrát, Fadrusz János alkotását újra megcsodáltuk a Szent Mihály téren.

A nap harmadik állomása Nagyenyed volt. Bejártuk a felújított scholát, melyet Bethlen Gábor fejedelem alapított. Másnap megtekintettük azt a templomot, ahol 1564-ben megalakult az erdélyi református egyház.

Nagyenyedről az utunk Brassó felé vitt. Útközben megálltunk Nagyszebenben, ahol az evangélikus világgal ismerkedtünk. Megnéztük a templom belterét és felmásztunk a toronyba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Nagyszeben városára és a környékre.

A következő állomásunk Fogaras volt, ahol megtekintettük a várat, ahol több fejedelemasszony is lakott, például Lorántffy Zsuzsanna. 1657-ben román tannyelvű iskolát alapított. 1759-ben Bethlen Kata itt halt meg Fogarason, meglátogattuk sírját a református templomkertben.

Brassó meglátogatása előtt Négyfaluban szálltunk meg, itt megismerkedtünk az evangélikus hitre tért barcasági csángók világával, történetével. Másnap büszkén álltunk meg az egy héttel korábban Csernátfaluban felállított Luther Márton mellszobra előtt. 

Brassóban (Kronstadt) a Fekete templomhoz vitt az utunk. Ez a templom a reformáció idején 1542-ben került evangélikus kézbe, itt hangzott el ugyanebben az évben az első nem latin nyelvű prédikáció Erdélyben. 1544-ben Luther Márton ajánlására Johannes Honterust választják a templom lelkészévé, az ő munkálkodásának köszönhető a reformáció futótűzként való elindulása a környéken. Johannes Honterus szobrát a templom melletti Honterus-udvarban tekintettük meg.

Brassó utáni állomásunk Segesvár volt. Itt felmásztunk a várban, megtekintettük azt a templomot, ahol 1570-ben egy híres hitvita volt, melyet “segesvári diputa” néven említ az egyháztörténelem. Ugyanebben a templomban választották fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt 1630-ban. 

Marosvásárhely előtti utolsó állomásunk Medgyes volt, megtekintettük a helyi evangélikus templomot. 1545-ben Medgyesen mondták ki a szászok az ágostai hitvalláshoz való csatlakozásukat, 1588-ban az itteni országgyűlés határozta el a jezsuiták száműzését Erdélyből.

Komolyan vettük a régiek mondását “ad fontes”, vissza a forrásokhoz. Protestáns, református gyökereinket kutatva megerősödött úgy vallási, mint nemzeti identitásunk, felerősödött bennünk a transzilvanista érzés, büszkébbek vagyunk erdélyi múltunkra. 

Ennek a tanulmányútnak a támogatását köszönjük az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Reformáció Emlékbizottságának, hiszen hathatós támogatás nélkül nem jöhetett volna létre ez az emlékezetes tanulmányi kirándulás.

Márton Előd,

iskolalelkész

• < Előző
• Következő >