Hideg volt a reggel. Kissé dideregve,de annál nagyobb kedvvel s kíváncsisággal szálltunk fel a buszra,mert eljött a várva várt pillanat. Irány Baja!

  Október folyamán látogattuk meg Baja gyönyörű kis városát az immár hagyományos testvériskolai programunkon belül. Hosszú s fárasztó utunkat a gyönyörű táj kárpótolta, valamint a hosszas beszélgetések, nevetések. Megérkezésünkkor fogadóink nagy szeretettel vártak. Aznap este már csak a pihenésre maradt idő, hiszen kalandos napok álltak előttünk.

  Másnap reggel kettő tanórán is részt vettünk a bajai III. Béla Gimnázium falai közt. Megfigyelhettük az ottani tanítást, valamint betekintést nyerhettünk az ott lévő mindennapi diákéletbe. Egy rövidke köszöntő után jöhetett a városnézés. Körbejártuk a város főterét, láthattuk a Dunába torkolló Sugovica folyót, mely átszeli a várost, kialakítva a Petőfi szigetet. A folyó legendájáról is szó esett, mindemellett rengeteg értékes információval bővült tudásunk a várost illetően. A különleges, nagy múlttal bíró épületek szépen, egymás mellett díszelegtek. Ez alkalommal bementünk a bajai könyvtárba is, mely egykori zsinagóga volt. Belépve lélegzetelállító látvány fogadott, a mennyezetről ragyogó csillárok fénye borította be a teret, a polcok egymást követve, párhuzamosan helyezkedtek el egymást alatt, telis tele könyvekkel. Majd ezután meglátogattunk az Axiál, mezőgazdasági gépek értékesítésével s javításával foglalkozó gyárat. Sok új dolgot megtanulhattunk s láthattunk a tartalmas bemutatóból. A végén még a gépekbe is beülhettünk.

    Az ezt követő napon Veszprémbe vettük az irányt. Ott is városnézéssel indítottunk. Megcsodáltuk a várat, annak a szépségét s hallhattuk múltját. Kitekintve a város fenséges látványa tárult elénk, a horizont,a kék ég s színes város egymásba mosódása. Ezután 2 óra szabadidőt étkezéssel, beszélgetéssel töltöttünk. Mindezek a programok mellett fogadóink gondunkat viselték, segítettek, szeretettel irányultak hozzánk s gondoskodtak a jókedvünkről. A hazautazásunk előtti napot mindenki a családdal töltötte, kikapcsolódtak, kirándultak. Sokan látogattak Budapestre, Pécsre.

    S eljött az utolsó reggel. Könnyes búcsút vettünk a bajaiaktól. Szoros barátságok alakultak, meleg, hosszas öleléssel búcsúzkodtunk.

Mind hálásak vagyunk ezért a pár napért, a vendégszeretetért, a mosolyokért,de nem csüggedünk,hiszen hamarosan újra találkozunk!

Csíki Johanna

X alfa